Építkezésnél sokan a gépészeti tervet tartják az első tételnek, amin spórolni lehet: a szerelő úgyis tudja a dolgát. A valóságban ez az a dokumentum, amely eldönti, hogy a ház évtizedekig kényelmes és gazdaságos lesz-e. Megmutatjuk, mi van benne, és mire jó.
Mit dolgoz ki a terv?
Az épületgépészeti terv az épület összes gépészeti rendszerét egységben kezeli. Családi háznál jellemzően ezekre terjed ki:
- fűtés és hűtés;
- szellőzés;
- hideg- és melegvíz-ellátás;
- szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés;
- szükség esetén gázellátás.
A rendszerek egymásra hatnak: a szellőzés befolyásolja a hőigényt, a hűtés a kondenzvíz-elvezetést, a falban futó vezetékek pedig az építészeti és statikai megoldásokat. Ezek az ütközések a tervezőasztalon olcsón megoldhatók, az építkezésen már nem.
Engedélyezési vagy kiviteli terv?
A két szint nem ugyanaz, és sokszor itt kezdődik a félreértés:
- Engedélyezési vagy bejelentési szint: a hatósági eljáráshoz szükséges tartalom. Bemutatja a választott rendszereket, de jellemzően nem részletezi a csőméreteket és a vezetékek pontos nyomvonalát.
- Kiviteli szint: ebből lehet ténylegesen építeni. Minden vezeték, berendezés és szerelvény helye és mérete szerepel benne, így ebből lehet anyagot rendelni és összehasonlítható árajánlatot kérni.
Ha a cél a pontos ár és a gond nélküli kivitelezés, a kiviteli terv a fontos.
Milyen munkarészekből áll?
A pontos tartalom a feladattól és a tervfázistól függ, de egy kiviteli szintű tervcsomagban általában ezek szerepelnek:
- Műszaki leírás: a választott rendszerek ismertetése és indoklása.
- Méretezési számítások: hőszükséglet, csőméretek, szivattyúk és egyéb berendezések.
- Alaprajzok és metszetek: a vezetékek és berendezések pontos helye.
- Kapcsolási sémák: hogyan kapcsolódnak egymáshoz a rendszer elemei.
- Anyagjegyzék: a beépítendő anyagok és mennyiségek listája.
Ki készítheti a tervet?
Épületgépészeti tervet a mérnöki kamara névjegyzékében szereplő, épületgépészeti tervezői jogosultsággal rendelkező szakember készíthet. A jogosultság nyilvános, a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében bárki ellenőrizheti.
Érdemes olyan tervezőt választani, aki családi házakkal foglalkozik, és a kivitelezés alatt is elérhető, ha kérdés merül fel.
Miért éri meg?
Összehasonlítható ajánlatokat kap
Terv nélkül minden kivitelező mást ért ugyanazon a feladaton, ezért az ajánlatok nem vethetők össze. Anyagjegyzékkel és tervekkel mindenki ugyanarra ad árat.
Kevesebb a meglepetés
A kivitelezés közbeni döntések drágák. Ha már a terven látszik, hol fut a vezeték és mekkora helyet igényel a gépház, kevesebb lesz a bontás és az utólagos módosítás.
Hosszú távon is olcsóbb
Egy jól méretezett rendszer kevesebb energiát fogyaszt és ritkábban hibásodik meg. Egyetlen példa: ha a számítás szerint 6 kW-os hőszivattyú is elég, de „biztos, ami biztos” alapon 12 kW-os kerül a házba, az önmagában 1–1,5 millió forint felesleges kiadás. Ez jellemzően többszöröse a tervezési díjnak.
Mikor érdemes tervezőt keresni?
Minél korábban, lehetőleg már az építészeti tervezés idején. Ekkor még könnyű helyet találni a gépháznak, a légcsatornáknak és a vezetékeknek. Felújításnál a burkolatok bontása előtt érdemes elkészíttetni a tervet.
Az online ajánlatkérőn 24 órán belül megkapja, mennyibe kerül a tervezés az Ön ingatlanára. Ha hőszivattyúban gondolkodik, olvassa el azt is, mit tisztázzon a tervezés előtt.
Kérjen ajánlatot, és 24 órán belül megkapja, mennyibe kerül a terv az Ön házára.
Ajánlatot kérek