A hőszivattyús rendszereknél a leggyakoribb hiba nem a rossz gyártó, hanem a sorrend: előbb megvan a berendezés, és csak utána derül ki, mit is kellene tudnia. Jó eredményt az ad, ha a rendszer az épületből indul ki. Ezeket érdemes tisztázni, mielőtt típust választ.
Mekkora az épület valódi hőigénye?
A méretezés kiindulópontja a hőszükséglet-számítás. Ez figyelembe veszi a falak, a tető, a födém és a nyílászárók hőtechnikai adatait, a szellőzést és a tájolást, helyiségenként.
Az alapterületből becsült teljesítmény („100 m²-re 10 kW”) félrevezető lehet. A túlméretezett hőszivattyú gyakran kapcsolgat, ami rontja a hatékonyságot és a berendezés élettartamát, és már a vásárláskor is feleslegesen drágább. Az alulméretezett pedig a leghidegebb napokon rászorul az elektromos fűtőpatronra, ami 1 kWh áramból csak 1 kWh hőt ad, szemben a hőszivattyú 3–4 kWh-jával.
Milyen hőmérsékletű fűtővíz kell?
A hőszivattyú annál hatékonyabb, minél alacsonyabb hőmérsékletű vizet kell előállítania. Padlófűtésnél jellemzően 30–35 °C-os előremenő víz elég, míg a hagyományos radiátorokat sokszor 50–55 °C-ra vagy még magasabbra méretezték. Ezért illik a hőszivattyúhoz jól a padló-, fal- vagy mennyezetfűtés.
Meglévő, radiátoros háznál is lehet jó megoldás, de előbb ki kell számolni, hogy a radiátorok alacsonyabb vízhőmérsékleten is leadják-e a szükséges hőt. Ha nem, a radiátorok cseréje vagy az épület szigetelése lehet az első lépés.
A gépek szezonális hatékonyságát a SCOP érték mutatja. Ezt mindig a saját rendszerének vízhőmérsékletén nézze: ugyanaz a gép 35 °C-on lényegesen jobb értéket ér el, mint 55 °C-on.
Felújítás előtt vagy után?
Ha szigetelést vagy nyílászárócserét is tervez, először ezekről döntsön. A hőigény csökkenése után kisebb, olcsóbb hőszivattyú is elegendő lehet. Fordított sorrendben könnyen túlméretezett berendezés marad a házban.
Levegős vagy talajhős rendszer?
A két megoldás közötti választást az épület adottságai döntik el:
- Levegő-víz hőszivattyú: egyszerűbb telepíteni és általában alacsonyabb a beruházási költsége, de ügyelni kell a kültéri egység helyére és zajára.
- Talajszondás vagy talajkollektoros rendszer: a hőforrás hőmérséklete egész évben kiegyenlítettebb, viszont helyigénye és földmunkája is van, illetve engedélyezési kérdéseket vet fel.
A kültéri egységnél érdemes előre végiggondolni a zajt. Ne a szomszéd hálószobája felé nézzen, és ne zárt, visszhangos sarokba kerüljön. A gyártók megadják a hangteljesítményt, ebből a tervező kiszámolja, mekkora zaj jut el a telekhatárig.
Kell-e melegvíz-készítés is?
Családi háznál a hőszivattyú általában a használati melegvizet (HMV) is előállítja. Ehhez megfelelő méretű, nagy hőcserélő-felületű tároló kell, és rendszeres fertőtlenítő felfűtés a legionella ellen. A tároló méretét a háztartás létszáma és a szokások döntik el. Ha túl kicsi, a fürdőkád megtöltésénél elfogy a meleg víz. Ha túl nagy, feleslegesen hűl és fogyaszt.
Kell-e hűtés is?
Sok hőszivattyú nyáron hűtésre is használható. Ezt a tervezés elején érdemes eldönteni, mert befolyásolja a hőleadók kiválasztását. Padlóhűtésnél például figyelni kell a páralecsapódásra, fan-coilnál pedig a kondenzvíz elvezetésére.
Hogyan jusson megbízható válaszhoz?
Ezekre a kérdésekre számítással lehet felelősen válaszolni. Egy épületgépészeti terv pontosan rögzíti a rendszer felépítését és méreteit, így a kivitelezők ajánlatai is összehasonlíthatók lesznek.
Ha most tervez, kérjen ajánlatot, és 24 órán belül megkapja PDF-ben. Azt is érdemes elolvasnia, mi kerül egy épületgépészeti tervbe.
Hőszivattyút tervez? Számoljuk ki, mekkora kell valójában.
Ajánlatot kérek a tervezésre